Budapest az új olasz gazdaság fővárosa? Így tűnik a legutóbbi adatok alapján, amelyek megerősítik a Magyarországon működő olasz cégek exponenciális számát: minden nap egy új cég kerül megalapításra, olasz tulajdonos háttérrel.
Az egész országban 2800 olasz tulajdonú cég létezik, ezeknek a 62%-a Budapesten található székhelyileg.
Magyarország már évek óta a közösségi politikákkal ellentétes irányba halad.
Orbán Viktor miniszterelnököt, a Fidesz párt (Magyar Polgári Szövetség) vezetője tette magát a parlamentben elfogadott törvények szóvivőjévé és támogatójává, amelyek létrehozták párhuzamos és kormányzati bíróságok rendszerét, valamint a „rabszolgasági törvénynek nevezett munkaügyi reformot”.
Két nagyon ellentmondásos törvény, amely egész Európában kritikát váltott ki, valamint a népesség tiltakozásait.
De a munkajogi törvény, valamint az előnyös adócsökkentések talán ösztönözték az olasz vállalkozókat az ország felé történő elmozduláshoz.
2010-ben a magyarországi olaszvállalatok havi 10 vagy 15 ütemben növekedtek, 2018-ban napi egyre.
Valójában a társasági adó 9%-ot tesz ki. Lenyűgöző az olasz társasági adóhoz képest. Ehhez hozzáadódik egy helyi iparűzésiadó, amely 2%-kal egyenlő, és 15%-os személyi jövedelemadóval.
Az adórendszer egyetlen adómértékre összpontosít. Dióhéjban 9%-ot fizetnek, akár mikro-vállalkozók, akár óriások.
Ugyanez vonatkozik az Társasági adóra. A társasági adó Magyarországon valójában az egyik legalacsonyabb az Európai Unióban. Az EU-adatok ezt megerősítik.
De milyen olasz vállalatok helyezkednek el Magyarországon? Mivel foglalkoznak leginkább?
A magyarországi olasz vállalatok többnyire kis- és középvállalkozások. A vezető szektor minden bizonnyal a nagy- és kiskereskedelem. Valójában 1066 vállalat van az említett szektorban. Ezután következnek az ingatlantevékenységekek (435), a gyárak (336) és a szakmai tevékenységekek (291).
A több mint 250 alkalmazottat foglalkoztató vállalatok a teljes létszámnak csak 0,5%-át teszik ki, ami szinte tökéletes reprodukciója annak, ami Olaszországban történik.
A legtöbb gyártó vállalat elsősorban az anyavállalathoz exportál. Ehelyett mások pusztán kereskedelmi célokra érkeznek ide, hogy „piacra lépjenek”.
Ha a kormány által elfogadott intézkedések szemügyre veszik a vállalkozókat, akkor az érme másik oldala agresszív politikát mutat a fogyasztóval szemben, 27%-os áfával (amelye 5%-ra csökkenhet néhány alapvető szükséglet esetén.) Ezenkívül a munkavállalók bére továbbra is az EU egyik legalacsonyabb szintje, átlagosan havonta körülbelül 650 euróra rögzítve.