Miután Orbán Viktor hétfő reggel a gazdasági élet több kulcsfontosságú szereplőjével és a kormány tagjaival egyeztetett, meg is érkezett az első javaslatcsomag a kormányhoz és a gazdaságújraindítási akciócsoporthoz. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara ugyanis összeállította a második kríziscsomagját, ami 4 azonnali intézkedést tartalmaz: Nemzeti Válságkezelési Alap felállítása; munkahelymegtartás biztosítása és a kialakult munkanélküliség azonnali kezelése; életképes hazai vállalkozói kör kiemelt támogatása; szolidaritási, közjót biztosító intézkedések. A válság miatt munkanélkülivé válók, a nyugdíjasok, az egészségügyi és oktatásban dolgozók, valamint a gyermekes családok plusz támogatáshoz juthatnak alanyi alapon. A Nemzeti Válságkezelési Alap 2000-4000 milliárd forintra rúghat, célja, hogy a gazdaság motorját képező vállalkozások „átmenetileg lélegeztetőgéphez” jussanak, de nem támogatás/ingyenpénz vagy hitel formájában, hanem befektetés formájában. Vagyis a megsegített hazai cégekben tulajdonossá válik a kamarai-állami válságkezelési alap.
Komplex javaslatcsomagot tett az asztalra az MKIK
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara hétfőn egy újabb, komplex gazdaságstabilizáló programcsomagot jelentetett meg – jelezte a kamara a Portfolio-nak küldött tájékoztatójában. Annak érdekében, hogy az MKIK a lehető legmélyebben megismerje a kialakult problémákat, ágazati szintű munkacsoportok felállítása mellett döntött (kereskedelem, logisztika, élelmiszergazdaság, ipar, turizmus, pénzügy). „A munkacsoportok alapvető feladata, hogy azonosítsák az ágazatot érintő problémákat, és lehetséges javaslatokat fogalmazzanak meg az MKIK által létrehozott Gazdasági Válságstáb tagjainak.
MINDEZEK ALAPJÁN TEHÁT ELKÉPZELHETŐ, HOGY AZ ÁPRILIS 6-ÁN VAGY 7-ÉN BEJELENTENI TERVEZETT KORMÁNYZATI AKCIÓTERVBEN EZEK A JAVASLATOK VISSZAKÖSZÖNNEK, EZÉRT CIKKÜNKBEN RÉSZLETESEN BEMUTATJUK AZ MKIK KRÍZISCSOMAGJÁNAK PONTJAIT.
„Korábbi álláspontunkat továbbra is fenntartjuk, miszerint a mostani krízishelyzet nem összehasonlítható a 2008-as pénzügyi válsággal, így annak kezelése is eltérő eszközrendszert igényel, amelyre vonatkozó első körös és azonnali intézkedési javaslatainkat 2020. március 17-én a Kormányzat részére bocsátottunk” – emlékeztet az MKIK.
„Fontosnak tartjuk ismételten kiemelni, hogy a jelen helyzet kezelésében a kényszerszolidaritás és az aszimmetrikus tehermegosztás elvét tartjuk mérvadónak – mindaddig amíg a gazdasági helyzet ezt úgy kívánja. Mindez egy három szereplős modell együttes beavatkozását jelenti, azaz az állami szerepvállalás dominanciája mellett a vállalkozásoknak (munkaadóknak) és a magánszemélyeknek (munkavállalóknak) is egyaránt ki kell vennie a részét a tehervállalásban” – érvelnek.
Az MKIK álláspontja szerint az új koronavírus-járvány egy globális méretű humán-, fizikai- és gazdasági válság is egyben. Mindez magával vonja, hogy nem elegendő csupán a gazdasági válságkezelésre koncentrálni, sőt egyértelműen megállapítható, hogy rövid távon a humán, fizikai tényező elsőbbséget élvez.
AZ MKIK A KIALAKULT HELYZET KOMPLEXITÁSÁT TEKINTVE, OFFENZÍV GAZDASÁGPOLITIKAI MAGATARTÁSRA TESZ JAVASLATOT.
„A legfontosabb feladat jelen helyzetben a munkahelymegtartás. A mostani helyzetben messze nem csak a legevidensebb ágazatok (turizmus, vendéglátás, stb), hanem újak is leálltak. Elsőkörben azok, amelyek szorosan kapcsolódtak az azonnal összeomlott ágazatokhoz. Ezt követően pedig azok is, amelyek a személyes érintkezések csökkentése miatt bevezetett korlátozások következményeként jelentős árbevétel zsugorodást szenvednek el.
Az azonnali lépések (2020 márciustól a korlátozások végéig)
A kamara második „Kríziscsomagja” az azonnali intézkedéseket 4 csoportba sorolta:
- Nemzeti Válságkezelési Alap jogszabályi előkészítése
- Munkahelymegtartás biztosítása és a kialakult munkanélküliség azonnali kezelése
- Életképes hazai vállalkozói kör kiemelt támogatása
- Szolidaritási, közjót biztosító intézkedések
- A Nemzeti Válságkezelési Alap működésének jogszabályi környezetének kialakításátazonnal meg kell kezdeni.
- Mindezt annak érdekében, hogy az 2021-től megkezdhesse működését.
- A munkahelymegtartásbiztosítása és a kialakult munkanélküliség azonnali kezelése érdekében a következő lépéseket javasolja a szervezet:
- Vissza nem térítendő állami támogatás bevezetése, ami a dolgozóktól levont járulékok be nem fizetése által valósulhat meg, az alábbi struktúrában: A munkáltató levon a munkavállalóktól legalább 15% SZJA-t, amely összeget a munkáltató támogatásként visszatarthatná. Természetesen eltérő arány is elképzelhető, pl. az egészségbiztosítási járulék – 7% – munkaerőpiaci járulék – 1,5% is visszatartható lehetne. Ha egy munkáltató minden járulékot levon a dolgozótól, akkor az 33,5%-ot jelent. Ugyanakkor megjegyezzük, hogy mindez megvalósítható lehet egy három szereplős modell alkalmazásával is, azaz az állam, a munkáltató és munkavállaló együttes részvételével. Meglátásunk szerint valamennyi érintettnek együttesen ki kell vennie a teherviselésben a részét.
- Az állam kölcsönt nyújthatna a kifizetett bér arányában és ennek a visszafizetési határideje lehetne 2021 és/vagy 2022. Korábban volt már hasonló támogatás az adórendszeren keresztül biztosított ún. fejlesztési adóhitel, így a kölcsön folyósításának és visszafizetésének gyakorlatában már van tapasztalat. (Állami garancia mellett nyújtandó bértámogató kölcsön). Természetesen ebben az esetben is javasoljuk a differenciálás módszerének alkalmazását – a tömeges eladósodásból adódóan.
- A szociális hozzájárulási adó időleges elengedése segítséget nyújtott az érintett ágazatoknak. Az eltérő adózási lehetőségek miatt azonban vannak, akik ebből a kedvezményből kiestek. A KIVA–t választó adóalanyok nem fizetnek Szociális hozzájárulási adót, hiszen a KIVA azt kiváltja. Javasoljuk egy negyedévre – hasonló időtartamra, mint a Szociális hozzájárulási adó esetében – a KIVA kulcs mérséklését 12%-ról 9%-ra ezekben az ágazatokban.
- Adóelőleg fizetési kötelezettség felfüggesztése az éves adóknál (társasági adó, KIVA).
- Igény esetén, lehetőséget kell biztosítani az éves adóbevallások (társasági adó, KIVA, Robin Hood adó, innováció járulék, helyi iparűzési adó) és az éves beszámoló beadási határidejének eltolása vészhelyzet végét követő 60. napig.
- Szocho kedvezmény minden vállalkozásnak, munkavállalónként 50 ezer Ft-ig, de legfeljebb vállalkozásonként 12,5 millió Ft-ig, kizárólag tovább foglalkoztatottakra és nem a 04.01-je utáni új belépőkre. A fenti kedvezmény annyi szűkítéssel, hogy csak meghatározott ágazatokban és csak a fizikai munkavállalók után lehet igénybe venni.
- A munkavállaló közvetlenül is támogatható, ha megállapodást köt a munkáltatóval, hogy kiveszi az időarányos szabadságát és azt követően a bérének meghatározott részének biztosítása mellett otthon marad. Pl. ez az arány lehetne 60%-os bér, amihez az állam 20% -os kiegészítést biztosít, a dolgozó 20%-os jövedelemcsökkenést visel el. Mindez a költségvetésre kevesebb terhet ró, mint a „tisztán” munkanélküli ellátás. Rövid távon ez a leghatékonyabb módszer annak elérésére is, hogy az emberek otthon maradjanak, hosszabb távon pedig bizonyos rugalmassága lenne a pénzigényt tekintve és a helyzet javulásával fokozatosan szűnne meg.
- Az életképes hazai vállalkozói körkiemelt támogatása érdekében pedig:
- Az iparágakat és a termelő vállalatokat nem egyformán érinti a válság, ezért a támogatásuk sem lehet egységes! Fel kell mérni melyik iparág és vállalat fog előreláthatóan növekedni és melyik nem, utóbbiaknál azt is figyelembe venni, hogy saját hibáján kívül, átmeneti nehézségekkel rendelkezik-e, amelyek a válság elmúltával nagyrészt megszűnnek, vagy inkább saját belső gyengeségeiből fakadnak a problémái. Ezek között is prioritást felállítani a GDP-hez, a foglalkoztatottsághoz, az exporthoz és az innovációhoz való hozzájárulásuk alapján. Szükséges áttekinteni, hogy az iparágak és vállalatok között melyek azok, amelyek képesek digitális transzformációt végrehajtani, s ehhez adni támogatást. Véleményünk szerint előnyben kell részesíteni a magyar közép és kisvállalatokat. Az innovációs húzóhatás segíteni fogja a piacon maradásukat. A cégdiagnózisban a kamarai hálózat aktívan részt tudni venni.
- A jelenlegi válságban azokat a kis- és középvállalatokat kell segíteni, amelyek évek óta jól prosperálnak, remélhetőleg kibírják ezt a sokkot is, mert van piacuk, rendelésállományuk. A hitelmoratórium a jelenlegi költségeiket átmenetileg csökkenti, de láthatólag az új hitelezés már befagyott, nem jutnak kellő likviditáshoz. Ezt a központi banki fix kamatozású hitelkonstrukció forgóeszközhitelekre való kibővítésével lehetne megoldani, amelyekre a hitelgarancia intézményeknek is élő termékük van.
- A hitelgarancia intézmények segítségével a faktorálási lehetőségek (teljesített szállítások ellenértékének megelőlegezése) is növelni tudják a likviditást. Nagyon fontosak lennének jelenleg a kiskereskedelmi beszállítóknak (élelmiszerláncokhoz, drogériákhoz stb), de fontosak az egészségügyi, oktatásiügyi beszállítók számára is, mert a szokásos 30-45 nap helyett azonnal pénzükhöz jutnának. Minden nagybanknak van faktor üzletága jelentős informatikai háttérrel, a faktorkeretek gyorsan és így a bankok számára kockázatmentesen felállíthatók és a vállalatok számára azonnali likviditási lehetőséget ad.
- A szolidaritási, közjótbiztosító intézkedések:
- Minden 2020 március 1. után lett munkanélküli kapjon egyszeri anyagi támogatást.
- Minden nyugdíjas kapjon egyszeri (pl. 15 000 forint) meghatározott összegű utalványt, amit élelmiszerre, közüzemi számlákra vagy ICT számlára költhet.
- Minden gyermekes család kapjon gyermekenként meghatározott összegű (pl. 10 000 forint) támogatást.
- Minden egészségügyi és oktatásügyi érintett (pedagógus, orvosok, nővérek) kapjon plusz kompenzációt a kialakult helyzetben nyújtott teljesítményük elismeréseként.
- Az országos szintű, szélessávú internetlefedettség ingyenessé tételét javasoljuk.